* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.33 MB | |
| 2025-10-31 12:56:15 | |
 | |||||||
Nyilvános  1 | 2 | 1998. február 10. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés 1. Határozatok: 30/1998-tól 34/1998-ig Napirendi pontok: 1.) Konzorcium létrehozása a Sármelléki repülőtér és létesítményeinek megvásárlására (írásban) Előadó: Krémer József alpolgármester 2.) Javaslat a Logisztikai Központról szóló 201/1997. (VII. 1.) számú határozat módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3.) A Városi Kórház átvilágítása és intézkedési terve (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4.) Móricz Zsigmond Művelődési Ház gazdasági ellenőrzése (írásban) /zárt ülés/ Előadó: Tüttő István polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-2/1/1998. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1998. február 10-i soron kívüli ülésről Határozatok: 30/1998-tól 34/1998-ig JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1998. február 10-én (kedd) 15.00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye; a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Deiszinger József, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, Mayer Ferenc, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Imre Béla, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Karmazin József Városi Főépítész, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán irodavezetők, Ágoston Károlyné revizori csoportvezető. Megjelentek: Szalabán Attila a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László a Kanizsa Extra Szerkesztőségének és a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának munkatársa, Farkas Tibor a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatója, Szabó Csaba a Városi Kórház főigazgatója, Papp Péter a Városi Kórház gazdasági igazgatója és a Városi Kórház osztályvezető főorvosai, Dr. Papp Elemér az ÁNTSZ Megyei tisztifőorvosa, Kirchnopf György és Vadász Gábor a Diebold Kft részéről. TüttS István: Tisztelettel köszöntöm a soron kívüli ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Aki egyetért a Sármelléki repülőtér és létesítményeinek megvásárlásával kapcsolatos téma napirendre tűzésével, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. 2 Tütt5 István; Aki egyetért a 2.) napirendi pont felvételével, mely a Logisztikai Központtal kapcsolatos, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. TüttS István: Aki egyetért a 3.) napirendi pont felvételével, mely a Városi Kórházzal átvilágításával kapcsolatos, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. TüttS István: Aki egyetért a 4.) napirendi pont felvételével, mely a Móricz Zsigmond Művelődési Házzal gazdasági ellenőrzésével kapcsolatos, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tütt5 István: Aki egyetért a 3.) napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 22 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Konzorcium létrehozása a Sármelléki repülőtér és létesítményeinek megvásárlására (írásban) Előadó: Krémer József alpolgármester 2.) Javaslat a Logisztikai Központról szóló 201/1997. (VII. 1.) számú határozat módosítására (írásban) Előadó: TUttő István polgármester 3.) A Városi Kórház átvilágítása és intézkedési terve (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4.) Móricz Zsigmond Művelődési Ház gazdasági ellenőrzése (írásban) /zárt ülés/ Előadó: Tüttő István polgármester 3 1.) Konzorcium létrehozása a Sármelléki repülőtér és létesítményeinek megvásárlására (írásban) Előadó: Krémer József alpolgármester Krémer József; Már több önkormányzat megszavazta a koncorcium létrehozását. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem támogatta a konzorcium létrehozását. Az elmúlt közgyűlésen egy olyan jellegű döntés született, hogy végérvényesen nem mondunk nemet, hanem további információkat gyűjtűnk arra vonatkozóan, hogy Nagykanizsa részt tud-e venni ebben a beruházásban. A bizottság a megkapott anyagból sem tudott részletesebb információkhoz jutni és megítélésem szerint ez az anyag is éppolyan előkészítetlen, mint az első volt. Nem vagyok biztos abban, hogy ez a befektetés hozni tudja azokat a fedezeteket, amelyek annak megtérülését biztosíthatnák. Nincs információnk arról sem, hogy a terület megszerzése milyen anyagi terheket ró a város számára. A város hitelállományát ismerve a későbbiekben sem lesz Nagykanizsa olyan helyzetben, hogy egy ilyen jellegű befektetésben részt tudjon venni. Dr. Kerekes József: Egy repülőtér megvásárlása nagyságrendekkel meghaladja a Vásárcsarnok, a Rozgonyi u. 1. szám alatti épület, valamint a Nyugdíjasház beruházását és annak fenntartását. Megítélésem szerint olyan repülőtérnek akarunk a résztulajdonosai lenni, amelyet az állam már évek óta szeretett volna értékesíteni, de vevőt még nem talált rá. Ez a befektetés olyan sokba kerülne a város számára, amely sok évre meghatározná Nagykanizsa költségvetését. Balogh György: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságnak az volt az álláspontja, hogy még elviekben sem érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel. A város költségvetésének ismerete kizárja azt, hogy ebben a befektetésben résztvegyünk. A földrajzi helyzetünkből adódóan sem tartottuk a csatlakozást indokoltnak. Tarnóczky Attila: Ha ez az előterjesztés elfogadásra kerülne, akkor alapjaiban megrengetné a város gazdasági helyzetét. Ha szükség van a Dunántúlon reptérre, akkor biztos lesznek olyan befektetők, akik a haszon reményében fel fogják vállalni ezt a dolgot. Nem tudom elfogadni az előterjesztést. Marton István: Egyetértek az előttem felszólalókkal. Ahhoz, hogy a reptér kialakuljon, több milliárd Ft-ra lenne szükség. Véleményem szerint a Taszáron működő reptérrel nem lehet konkurrálni. TüttS István: Több önkormányzat áll olyan döntés előtt, hogy megvásárolja az ÁPV Rt-től a Sármelléki repülőteret. A szerződésben több olyan pont szerepel, amely ellentmondásos. (Jogi szakvélemény az előterjesztéshez csatolva.) Aki egyetért a konzorciumhoz való csatlakozással, kérem szavazzon. 4 A közgyűlés 1 szavazattal, 18 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 30/1998. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem kiván csatlakozni a sármelléki repülőtér és létesítményeinek megvásárlását kezdeményező konzorciumhoz. Felkéri az alpolgármestert, hogy a döntésről az érintett önkormányzatokat tájékoztassa. Határidő; 1998. február 11. Felelős ; Krémer József alpolgármester 2.) Javaslat a Logisztikai Központról szóló 201/1997. (VII. 1.) számú határozat módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István; Pályázatot nyújtottunk be a Logisztikai Szolgáltató Központ megvalósítási tervére és a pályázatot elbíráló bizottság véleménye alapján kérjük a 201/1997. számú határozat 4.) pontjának törlését. Aki el tudja fogadni a javaslatot, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 31/1998. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 201/1997.számú határozatának 4.) pontját hatályon kívül helyezi. Utasítja a polgármestert, hogy a döntésről az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumot tájékoztassa. Határidő: 1998. február 11. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) A Városi Kórház átvilágítása és intézkedési terve (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István; Az önkormányzat a kórház gazdasági munkáját az elmúlt időben több alkalommal vizsgálta, a Kórházi Felügyelőtanács is külön napirendi pontként többször tárgyalta. A kórház adósságállománya jelentős mértékben növekedett az elmúlt időben. Az átvilágításra a Diebold Kft kapott megbízást, 5 elkészítette az elemzését, melyet ismertetett a Kórházi Felügyelőtanáccsal. Remélem, hogy ki tudunk alakítani egy olyan egységes koncepciót, amely alapján megtalálható a megoldás. Kirchnopf György; A Diebold Kft. egy vezetési-technológiai tanácsadó kft, amely német tulajdonban van és egy nemzetközi céghálózat tagja. Egy pályázat során kért fel minket a város önkormányzata a kórház gazdasági és funkcionális vizsgálatára, melyre 1 hónapot kaptunk. A kórháznak a működési költsége és a kórház által gyógyított betegek egészségügyben való finanszírozása nincs egyensúlyban. Egyik lehetőség az, hogy nincs szükség ekkora kórházra, de ez nem járható út. A kórház jelenlegi ágyszámát, szakmai struktúráját, ápolási kapacitását a benne dolgozó orvosok és középkáderek szaktudását tekintve alkalmassa arra, hogy megtermelje azt a bevételt, mely a működéséhez szükséges. Úgy látjuk, hogy létezik egy olyan belső megoldás, mely szerint a gyógyító teljesítmények növelése a bevétel oldalon minimális költségemelkedés mellett biztosítja az adósság csökkenését. Vizsgáltuk a kórház szakmánkénti tevékenységét is és megállapítottuk, hogy vannak olyan szakmák, amelyek betegforgalma az országos átlag feletti. Jelentősen az országos átlag alatt helyezkedik el a belgyógyászat betegforgalma. A funkcionális vizsgálat arról szólt, hogy megnéztük az adott klinikai osztálynak az infrastrukturális, a személyi feltételeit, a finanszírozás szerződés szerinti kapacitásait, elemeztük a betegforgalmi mutatókat és ennek alapján alakítottuk ki véleményünket. A járóbeteg ellátásban azt láttuk, hogy nagyon rossz a kórházban az infrastrukturális lehetőség. A gondozók kiemelten mostoha körülmények között dolgoznak. A gyógyító kapacitások tényleges mennyisége és a finanszírozási szerződés szerinti mennyisége jelentősen eltér a kórházban több ponton. A betegforgalmi mutatók, a statisztikai adatok, a lakosság száma amit egy-egy szakrendelésnek, egy-egy klinikai osztálynak el kell látni, nincs összhangban a finanszírozási szerződéssel. A létező orvosi kapacitások összhangjában vannak belső strukturális problémák. Nemcsak a finanszírozási szerződés indikál állandóan ágyszámokat, hanem az infrastruktúrális lehetőségek is, azaz hogy az osztály éppen melyik épületben és mekkora területen helyezkedhet el. Köztudott, hogy a kórháznak a legnagyobb költségeleme a bér és a közteher. A teljes bevételnek csak viszonylag kis része fordítható a szállítói számlák fizetésére. Az Egészségbiztosító két hónapos késéssel finanszírozza a gyógyító teljesítmények egy részét, a meghatározóan kisebb részét pedig előre. A fél év alatt gyógyított betegek után járó összes bevétel 664 millió Ft volt, melynek 96 %-a a biztosítótól származik. Az Egészségbiztosító deklaráltan működést finanszíroz, de a kórház eszközparkjának megújítása nem a biztosító deklarált feladata. A kórház az elmúlt időszakban jelentős forrásokhoz jutott, jelentős beruházásokat hajtott végre és vagyona az elmúlt időszakban nettó eszközértéken számítva jelentősen növekedett. Vizsgáltuk gazdaságilag a kórházi tevékenységeket is. A finanszírozási szerződésben 11 olyan tevékenység van, amelyet a kórház felvállal, de ezek különböző súlyt képviselnek a kórház életében. A kórház meghatározó tevékenységei - a járó és a fekvőbeteg ellátás - gazdaságilag nem érik el, vagy éppen érintik az elvárt minimálisan szükséges 6 fedezeti szintet. A magyar egészségügyben a kórházak járóbeteg ellátása tipikusan veszteséges. A pozitív fedezetek nem képesek arra, hogy eltartsák ezt a kórházi infrastruktúrát. A járóbeteg ellátásban az látszik, hogy a klinikai osztályok többsége a belgyógyászati szakma kivételével járóbeteg ellátásban is poziiv fedezettel dolgozik, míg a diagnosztikai osztályok negatív fedezettel dolgoznak. Vizsgáltuk azt, hogy a szakrendeléseken hogyan alakulnak a teljesítmények. A járóbeteg ellátásban a beteggel való minden foglalkozást a biztosító lepontoz és végül a pontszámot fizeti ki. Dr. Bárányi Enikő: A magyarországi kórházak gazdálkodásának gondjai, eladósodásuk mértéke és az ellátó rendszerben dolgozók alacsony bére több éve ismert mindenki elótt. A nagykanizsai kórház átvilágítása után a vezetók megismerték a szakértői véleményeket és elkészítették az intézkedési tervet. Ez azonban csak akkor mérlegelhető reálisan, ha szó esik azokról az általános gondokról, amelyek minden kórházat sújtanak. 1993 júliusában az intézmények teljesítményalapú finanszírozásra tértek át, tehát annyi pénzt kaptak, ahány beteget elláttak. Az elszámolás azonban nem egységes, mert ugyanazon betegség gyógyításáért némely intézmények a kétszeresét kapják az átlagos térítésnek. Városunk kórháza eleve rossz alappal indult, amit az is jelez, hogy a 20 legrosszabbul finanszírozott kórház közé tartozik. 1995 novemberében bevezették az intézmények kategóriák szerinti besorolását, amely további hátrányokkal járt kórházunk számára és ezt követően képződött a működési hiány is. Tovább nehezítette a kórházak helyzetét a 13. havi bérek kifizetése, melynek forrása a mai napig nincs államilag elkülönítve, így azt az intézményeknek kell kigazdálkodniuk. Ennek köszönhetően számos kórház eladósodott, illetve csődközeli helyzetbe jutott. Az átvilágítás megállapítása szerint egy 50-60 millió Ft-os kamatmentes hitel esélyt teremthet arra, hogy a kórház a válsághelyzetből kilábaljon. Magyar József; Meggyőződésem szerint nem a kórházat kellett volna átvilágítani, hanem azt a rendszert, ami a kórházat működteti. Jónak tartottam volna, ha az átvilágítás megállapításaira a szakma képviselői reagáltak volna. Az előterjesztésből az tűnt ki számomra, hogy a kórház helyzetét a jelenlegi működtetési struktúra mellett nem lehet megoldani. Az anyagban szerepel az a megállapítás, hogy 29 %-os túlápolás volt a kórházban, amit felháborítónak tartok, hiszen azért tartották a betegeket ennyi ideig a kórházban, mert meg akarták gyógyítani őket. Nem tudom elfogadni azt a megjegyzést sem, hogy aki akarja, az megvásárolhatja az aktív ágyidőt, mert ez a rendszer erre nem nyújt lehetőséget. Az intézkedési tervnél szereplő javaslatok lehet, hogy kicsit javítanak a kórház helyzetén, de a finanszírozás visszásságait nem fogják felszámolni. Elhangzott az a megjegyzés is, hogy nem kódolnak helyesen a kórházban. Kétségtelen, hogy néhány helyen nagyon ügyesen kódolnak, ami több pénzhez juttatja az intézményt, de ez a megoldás csak addig tartható, amíg rá nem jön mindenki, hogy a kódolás a dolog lényege. Ez esetben ugyanis végleg összeomlik a finanszírozás rendszere. 7 Nem tudom, hogy mi a jobb, 50 millió Ft-ot adni a kórháznak vagy nem adni semmit mondván, hogy a működtetésért felelősek teremtsék meg a megfelelő feltételeket. Hajgató Sándor: Olyan jogszabályokat kellene alkotni, amelyek végre is hajthatóak és nem hátrányosak az emberekre nézve. Számomra úgy tűnik, hogy a közvéleményt az orvosok ellen akarják hangolni. Zsoldos Ferenc: Véleményem szerint a kft. a felkérésnek eleget tett, megállapításaival egyetértek, a feladatterv megfogalmazását viszont túl bonyolultnak tartom. A kórháznál kialakult helyzet a rekonstrukciónak is köszönhető, ami már hosszú évek óta folyik. Az egyes osztályok állandóan változó ágyszámokkal kénytelenek dolgozni. Többször elhangzott, hogy kell-e a városnak ekkora kórház. 10 évvel ezelőtt a kórház vezetése azt hangoztatta, hogy akkor tudnak hatékonyan működni, ha legalább 800 ággyal számolnak, ám jelenleg 600 körüli az ágyszám. A rossz gazdasági helyzethez sajnos az is hozzájárul, hogy a finanszírozás 2 hónapot késik. Felvetődött, hogy ingatlaneladással próbálja megoldani a problémákat a kórház, de ezzel nem tudok egyetérteni, mert igaz, hogy a rekonstrukció kapcsán növekedett néhány helyen a eszközállomány, sok területen viszont csökkent. Vannak olyan betegségek, amelyek gyógyítására a kórház nem alkalmas, így azok akik ilyen betegségekben szenvednek máshová kénytelenek menni és más kórház kapja meg a finanszírozást. Kelemen Z. Pál: Az anyagban szerepel, hogy folyamatosan tájékoztatjuk a finanszírozásért felelős megbízottakat a finanszírozás változásairól. Eddig nem? Havonta összevont értekezleten értékeljük a lejelentett teljesítményeket. Miért nem került erre sor? Szintén szerepel az anyagban, hogy elkezdik a dolgozók számítógépes kiképzését. Most? Eddig miért nem? A kórházban vannak olyan szolgáltatások, amelyek igénybevételéért messziről ide járnak, míg más szolgáltatásokat kanizsai lakosok is máshol vesznek igénybe. Ezt szakmai oldalról meg kellene vizsgálni. Dr. Csákai Iván: Az átvilágításra olyan időszakban került sor, amikor kevés beteg volt és az összehasonlítási alap sem volt megfelelő, így a valóságtartalma vitatható. A kórház önerőből megállította az eladósodást, ezért a Szociális és Egészségügyi Bizottság az A változatot támogatta annak ellenére, hogy többek véleménye szerint az önkormányzatnak erre nincs lehetősége. Dr. Szabó Csaba: A kórház működése olyan bonyolult, hogy minden észrevételért csak köszönetet tudok mondani. Amennyiben az egészségügyi alapok költségvetése 1998 évre lehetővé teszi 1 milliárd forint elkülönítését, akkor lehetővé válik a nehéz helyzetbe került kórházak megsegítése. Ebből a pénzből azonban nagyon sok kórház szeretne részesedni. A hitel felvételét, a feltételeknek eleget téve csak az önkormányzatok kérhetik, ezért készült úgy az előterjesztés, ahogy azt Önök is látják. A kórház vezetése mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a finanszí- 8 rozásból eredő feszültségeket csökkentse. Tütto István: Ismerteti a 13/1998.(1.30) Korm.rendelet tartalmát. A korábban említett A variáció szerint az önkormányzat egyszeri támogatást igényelhet 60 napon túli tartozásainak kiegyenlítésére. Az önkormányzat kötelezettségvállalásának azonban van egy felső határa, amit mi már elértünk, Így újabb hitel felvételére nincs lehetőség. Megoldás azonban van, de erről még nem szeretnék nyilatkozni. Dr. Bárányi EnikS: Kérem, hogy kerüljön sor a jogszabály értelmezésére, mert 25 vagy akár 50 millió Ft kamatmentes költsön hatása nem egyforma, ugyanis az egyik az agonizálás meghosszabbítását eredményezné, mig a másik a túlélés esélyét teremtené meg. Javaslom, hogy erre a témára egy hét múlva térjünk vissza. Tütto István; Mint említettem van megoldás, de erről azért nem szeretnék beszélni, mert a bizottságok még nem tárgyalták a javaslatot. Aki egyetért Bárányi képviselőnő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 32/1998. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése indokoltnak tartja - az egészségügyi társadalombiztosítási finanszírozásáról szóló 13/1998.(1.30.) Korm.rendeletre figyelemmel - a Városi Kórház előfinanszírozását, kölcsönfelvételét áttekinteni, az ezzel kapcsolatos előterjesztés elkészítését, melyet előzetesen az érintett bizottságok tárgyaljanak meg. Határidő; 1998. február 17. Felelős ; Tüttő István polgármester Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke Tarnóczky Attila; Olyan helyzetbe kerültünk, amelyben sok a bizonytalan tényező. Marton István: Az önkormányzatnak is nyilatkoznia kell arról, hogy nem indokolt önkormányzati biztost kirendeli, így nekünk is van feladatunk az első lépésben. Dr. Papp Elemér; Kirajzolódott az átvilágítás anyagából, hogy az egészségügy egészének finanszírozásával baj van és a kórházak többsége előbb-utóbb a nagykanizsai kórház sorsára jut. 9 Tüttő István; Pozitiv jelnek itélhetó, hogy a kórház ki nem egyenlített számlái január végére 15 mFt-tal csökkentek. Megállapodtunk a kórház vezetésével abban, hogy egy hét múlva eldöntjük, hogy miként tudunk segíteni. Javasoljuk, hogy a kórház az elsó verzió szerint járjon el azokkal a feltételekkel, amit a törvény megszab. Balogh Tibor: Ha a második variációt javasoljuk a kórháznak, akkor nem kell arról döntenünk, hogy nem akarunk kinevezni csődbiztost? Ha ezt meglépi a kórház, akkor a másikból automatikusan kiesik-e? Tütt5 István; Erre most nem tudok válaszolni, majd egy hét múlva visszatérünk rá. Dr. Szabó Csaba: Örülök annak, hogy a polgármester úr tud olyan megoldást, aminek a kidolgozására egy hetet kapunk. Felhívnám a figyelmet arra a jogszabályi változatra a hitelfelvételnél, amit én azért nem említettem, mert annak a feltételrendszerével kapcsolatosan a kórház nem reménykedhet még 20 mFt hitelfelvételben sem, esetleg 15 mFt-ban. A második változatnak más a feltételrendszere. Tüttő István; Az A verzió nem hajtható végre, mert több hitel-felfételre nincs lehetőségünk. Más megoldást kell keresni. Dr. Bárányi Enikő; Egy hét múlva miről tudunk tárgyalni, hisz egy előzetes döntés megszületet? Tüttő István; Azt javasoltam a kórháznak, hogy az első lépést tegye meg. Aki az intézkedési tervet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 33/1998. számú határozat Nagykanizsa Negyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Kórház Intézkedési Tervét elfogadja. (Az Intézkedési Terv a jegyzőkönyvhöz csatolva) Zárt ülés: 10 A zárt ülésen elhangzott javaslatokat, hozzászólásokat és döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. Tüttő István; Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatot. Móricz Zsigmond Művelődési Ház gazdasági ellenőrzése 34/1998. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hevesi Sándor Művelődési Központ jelentését a Móricz Zsigmond Művelődési Házban végzett gazdasági ellenőrzésről megismerte. Az elkövetett szabálytalanságokban Farkas Tibor mulasztását nem minősiti jelentős súlyú fegyelmi vétségnek és fegyelmi eljárás meginditását nem tartja indokoltnak. Egyúttal felhivja figyelmét, hogy a jövőben a belső ellenőrzésre nagyobb figyelmet forditson. Határidő: 1998. február 28. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 18.45. órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf Dr. Takács Anikó jegyző Tüttő István polgármester |
